Építésügyi hivatal

Nemesócsa:

Hétfő: 07:30 - 12:00
Kedd: 07:30 - 12:00 12:30 - 16:00
Szerda: 07:30 - 12:00 13:00 - 17:00
Csütörtök: 07:30 - 12:00 12:30 - 16:00
Péntek: 07:00 - 12:00

Csicsó:

Hétfő: 13:00 - 16:00

Ing. Szajkó Zsuzsanna

035 / 7796 183 - Nemesócsa

035/ 7795 103 - Csicsó

https://dobretlaciva.sk/tlaciva/?obec=11&p=fyzicke_tlaciva&kat=4

A területrendezési határozat kiadásához szükséges benyújtani:

  • a területrendezési eljárás tárgyát képező építmény jogosult személy által kidolgozott dokumentációját két példányban; egyszerű és kisméretű építmények esetén megfelelő szakképesítésű személy által kidolgozott dokumentációt. Megfelelő szakképesítésű személy esetén szükséges mellékelni  az érettségi bizonyítványt vagy az egyetemi oklevelet, amelyekből nyilvánvaló, hogy építészeti szakirányú képesítésről van szó,
  • aktuális helyszínrajzot az ingatlan-nyilvántartási térkép alapján, berajzolva a területrendezési határozat tárgyát, s annak helyzetét , kijelölve a telkek parcellaszámát és a szomszédos telkektől és építményektől való távolságát,
  • az érintett szervek határozatait, állásfoglalásait, nyilatkozatait, jóváhagyásait, elbírálásait vagy egyéb intézkedéseit ( amelyek pl. az SPP-distribúcia a.s., VSD a.s., Slovak Telekom a.s., Járási Környezetvédelmi Hivatal stb.). Az   érintett szervek állásfoglalása a konkrét esettől függ.
  • a területrendezési eljárás  résztvevőivel  folytatott tárgyalásokról készült iratokat, amennyiben voltak ilyenek a kérelem benyújtását megelőzően,
  • a közigazgatási illeték befizetéséről szóló bizonylatot

Építési engedély kiadásához szükséges benyújtani:

  • az építmény jogosult személy által kidolgozott tervdokumentációját három példányban, beleértve a statikai szakvéleményt és a tűzvédelmi tervdokumentációt;  egyszerű vagy kisméretű építmények esetén elegendő a megfelelő szakképesítéssel rendelkező személy által kidolgozott tervdokumentáció; megfelelő szakképesítésű személy esetén szükséges mellékelni  az érettségi bizonyítványt vagy az egyetemi oklevelet, amelyekből nyilvánvaló, hogy építészeti szakirányú képesítésről van szó,
  • azon iratokat, amelyekkel az építtető igazolja, hogy tulajdonosa a teleknek vagy az építménynek ( tulajdoni lap, amely három hónapnál nem régebbi) vagy hogy a telekhez vagy az építményhez fűződő egyéb jogokkal bír, amelyek által  a telken építési jogosultsága van. Egyéb jognaknak tekintendő a Tgy. 50/1976 sz. területtervezésről ésépítési rendtartásról szóló törvénye ( építési törvény) 139. §-a
    • a telek vagy az építmény bérleti szerződés vagy jövőbeni vételi szerződés megkötéséről szóló megállapodás alapján   történő használata, amelyekből nyilvánvaló az építési jogosultság,
    • a telekre vagy az építményre bejegyzett teher ,
    • egyéb jogszabályokból következő jogok,
  • az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát ( három hónapnál nem régebbit)
  • az érintett szervek határozatait, állásfoglalásait, nyilatkozatait, jóváhagyásait, elbírálásait vagy egyéb intézkedéseit (amelyek pl. az SPP-distribúcia a.s., VSD a.s., Slovak Telekom a.s., Járási Környezetvédelmi Hivatal stb.). Az   érintett szervek állásfoglalása a konkrét esettől függ.
  • az építésügyi eljárás  résztvevőivel  folytatott megbeszélésekről készült iratokat, amennyiben voltak ilyenek a kérelem benyújtását megelőzően,
  • amennyiben önerőből valósul meg  az építkezés, az építési felügyelet nyilatkozatát vagy szakképzett személy nyilatkozatát arról, hogy biztosítja az építkezés szakmai vezetését,
  • a közigazgatási illeték befizetéséről szóló bizonylatot „ A közigazgatási illetéktarifák“ alapján, amely a TGY. 145/1995 sz. közigazgatási illetékekről szóló  törvénye mellékletét képezi. A kérelmező a közigazgatási illetéket  a CSICSÓI KÖZSÉGI Hivatal pénztárába készpénzben vagy  bankszámlára történő banki átutalással köteles megfizetni.  

Az építmény befejezés előtti módosítása engedélyezéséhez szükséges benyújtani:

  • a módosítandó építmény  tervdokumentációját három példányban, amely tartalmazza:
    • a műszaki összefoglalót és a műszaki leírást, amely tartalmazza az építmény  tervezett módosításait érintő adatokat, beleértve azt is, hogy az építmény módosítása hatással lesz-e az építmény környezetére, a természeti környezetre vagy az épület rendeltetésére,
    • helyszínrajzot, amennyiben változik az építmény külső alaprajzi vagy magassági elrendezése,
    • amennyiben a változtatás érinti a teherhordó szerkezetet, a változtatásokat érintő   statikai szakvéleményt ,
    • a változtatások által érdekeiben érintett államigazgatási szervekkel történt tárgyalásokról szóló iratokat,
    • az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát ( három hónapnál nem régebbit) 
    • az eredeti építési engedélyt, amelyból nyilvánvaló a módosítandó építmény  eredeti rendeltetése,
    • amennyiben az építésügyi eljárásban hitelesített  tervdokumentációhoz képest csupán jelentéktelen változtatásokról van szó (pl. nem változik az építmény elhelyezése, alaprajzi vagy magassági elrendezésének határvonala, rendeltetése, szerkezeti megoldása, dispozíciós megoldása), a változtatást, az építésügyi hivatallal történő megállapodást követően, a tervdokumentáció építésügyi eljárásban hitelesített  példányaiba ki lehet jelölni   és   használatbavételi eljárás során  meg lehet tárgyalni.

Használatbavételi határozat kiadásához szükséges benyújtani:  

  • az építmény jogosult személy által kidolgozott aktuális geometriai tervét,
  • az államigazgatási szervek határozatait, állásfoglalásait, nyilatkozatait, jóváhagyásait, elbírálásait vagy egyéb intézkedéseit. Az egyes érintett államigazgatási szervek állásfoglalásai a használatba veendő építmény esetétől  függnek.
  • az építmény elektromos vezetékeinek felülvizsgálatáról szóló jelentést, az építmény gázvezetékeinek nyomáspróbájáról szóló jelentést, amennyiben az építmény elektromos energiára és gázra van csatlakoztatva,
  • a területrendezési határozattól és az építési engedélytől való eltérések leírását és a változtatások indoklását, amennyiben ezekre sor került,
  • a felhasznált építőanyagok alkalmasságáról szóló tanúsítványokat,
  • az épület energetikai tanúsítványát arról, hogy az épület teljesíti az energia- és hőtakarékosság Tt. 555/2005 sz., az épületek energiagazdaságosságáról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényében megszabott feltételeket,
  • a közigazgatási illeték befizetéséről szóló bizonylatot „ A közigazgatási illetéktarifák“ alapján, amely a TGY. 145/1995 sz. közigazgatási illetékekről szóló  törvénye mellékletét képezi. A kérelmező a közigazgatási illetéket   készpénzben  vagy  bankszámlára történő banki átutalással köteles megfizetni.  

Az építmény rendeltetésének megváltoztatása engedélyezéséhez szükséges benyújtani:

  • dokumentációt, amelyben ki van jelölve az  egyes épületrészek    eredeti és  javasolt rendeltetése, az építményhez fűződőtulajdonjog és egyéb jogok az építmény tulajdonosának jóváhagyása a tervezett rendeltetés változtatással kapcsolatban, amennyiben a kérelmező nem tulajdonosa az építménynek. Egyéb jogoknak tekintendő az építési törvény139. §-a
    • a telek vagy az építmény bérleti szerződés vagy jövőbeni vételi szerződés megkötéséről szóló megállapodás alapján   történő használata, amelyekből nyilvánvaló az építési jogosultság,
    • a telekre vagy az építményre bejegyzett teher ,
    • egyéb jogszabályokból következő jogok,
  • az eljárás résztvevőivel folytatott tárgyalásokról szóló iratok, amennyiben ilyen tárgyalásokra sor került az építmény rendeltetésének megváltoztatása iránti kérelem benyújtása előtt,
  • az építmény  rendeltetésének  megváltoztatásával érdekeiben érintett szervek határozatait, állásfoglalásait, nyilatkozatait, jóváhagyásait, elbírálásait vagy egyéb intézkedéseit . Az egyes érintett szervek állásfoglalásai a konkrét rendeltetés változtatási esettől függnek.
  • használatbavételi határozatot vagy építési engedélyt, amelyből nyilvánvaló az építmény eredeti rendeltetése; amennyiben az említett iratok nem maradtak fönn, szükséges az építmény megvalósítását dokumentálni (építési napló),
  • a közigazgatási illeték befizetéséről szóló bizonylatot 

A bontási engedély kiadásához szükséges benyújtani:

  • iratokat, amelyek igazolják az építményhez vagy a telekhez fűződő tulajdonjogot,
  •  a bontási munkálatok technológiai leírását, valamint az elengedhetetlen  telekrendezési rajzokat,
  • sorbeépítés esetén statikai szakvéleményt, amely igazolja a szomszédos építmények teherhordó szerkezetének mechanikai ellenállóképességét és stabilitását, valamint biztonságos használatát,
  • az érintett szervekkel, főleg a közműszolgáltatókkal  folytatott tárgyalások iratait ( pl. SPP – distribúcia a.s., VSD a.s., VVS a.s., Slovak Telekom stb.),
  • az érintett szervekkel történt tárgyalások iratait, amennyiben a bontásról korábban már tárgyaltak,
  • olyan építmények bontása esetén, ahol a bontást nem szakszerűen felszerelt jogi személy végzi, a jogosult személy nyilatkozatát, aki a bontási munkálatok irányításával lett megbízva
  • a bontási munkálatok által érdekeiben érintett szervek határozatait, állásfoglalásait, nyilatkozatait, jóváhagyásait, bírálatait vagy egyes intézkedéseit. Az egyes érintett szervek állásfoglalásai a konkrét esettől függnek.  
  • amennyiben a lebontandó  ingatlan a kulturális örökség része, a  kérelem tartalmazza a fotódokumentációt, a dokumentációs rajzokat vagy egyéb dokumentációt   ( pl. felmérési vagy minta-dokumentációt),
  • a közigazgatási illeték befizetéséről szóló bizonylatot 

Kisméretű építmény bejelentéséhez szükséges benyújtani:

  • a telekhez fűződő tulajdonjogot vagy egyéb jogot igazoló okiratot. Egyéb jognak tekintendő az építési törvény   139. §-a (1) bekezdése alapján:
    • a telek vagy az építmény bérleti szerződés vagy jövőbeni vételi szerződés megkötéséről szóló megállapodás alapján   történő használata, amelyekből nyilvánvaló az építési jogosultság,
    • a telekre vagy az építményre bejegyzett teher ,
    • egyéb jogszabályokból következő jogok,
  • egyszerű helyszínrajzot két példányban, amely tartalmazza az építmény telken való elhelyezését, beleértve a szomszédos telekhatároktól és építményektől való távolságát,
  • a kisméretű építmény építészeti megoldását tartalmazó egyszerű dokumentációt, beleértve a műszaki leírását is,
  • az érintett szervek határozatait, állásfoglalásait, nyilatkozatait, jóváhagyásait, elbírálásait vagy egyéb intézkedéseit ( pl. SPP – distribúcia a.s., VSD a.s., VVS a.s. stb.).

Felújítási és állagfenntartó munkálatok engedélyezéséhez szükséges benyújtani:  

  • az építményhez fűződő tulajdonjogot vagy egyéb jogot igazoló okiratot; kiváltható becsületbeli  nyilatkozattal. Egyéb jognak tekintendő az építési törvény   139. §-a (1) bekezdése alapján:
  • a telek vagy az építmény bérleti szerződés vagy jövőbeni vételi szerződés megkötéséről szóló megállapodás alapján   történő használata, amelyekből nyilvánvaló az építési jogosultság,
  • a telekre vagy az építményre bejegyzett teher ,
  • egyéb jogszabályokból következő jogok,
  • az építmény tulajdonosával kötött írásos megállapodást, amennyiben a felújítási  vagy az állagfenntartó munkálatokat a bérlő végzi majd,
  • a kultúrális örökségvédelmi szerv állásfoglalását, amennyiben olyan építményen végeznek felújítási vagy állagfenntartó munkálatokat, amely a  kultúrális örökség részét képezi, vagy olyan építményről van szó, amely örökségvédelmi védett övezetben van.

Az építési törvény fogalmainak értelmezése

  • a telekhez és építményhez fűződő egyéb jogok :

Egyéb jognak tekintendő az építési törvény   139. §-a (1) bekezdése alapján:

  • a telek vagy az építmény bérleti szerződés vagy jövőbeni vételi szerződés megkötéséről szóló megállapodás alapján   történő használata, amelyekből nyilvánvaló az építési jogosultság,
  • a telekre vagy az építményre bejegyzett teher ,
  • egyéb jogszabályokból következő jogok,

2010.07.01-jétől az építési törvény 139. §-a (1) bekezdése kiegészült a d) ponttal, amely szerint a telekhez és építményhez fűződő egyéb jognak tekintendő az alábbi törvények szerinti jog:

  • Tt. 610/2003 sz. törvénye az elektronikus kommunikációról
  • Tt. 364/2004 sz. törvénye a vizekről és a SZNT Tgy. 372/1990 sz. többször módosított törvénye a szabálysértésekről (víztörvény)
  •  Tt. 656/2004 sz. törvénye az energetikáról és egyes törvények módosításáról

Egyszerű építmény:

Az építési rendtartás 139b. §-a (1) bekezdése szerint egyszerű építménynek tekintendő:

  • A lakóépületek, melyek beépített területe nem haladja meg a 300 m2-t, egy föld feletti szintjük van, lehet egy föld alatti szintjük és tetőterük is,
  • egyéni üdülőépítmények,
  • földszintes építmények és az építkezés berendezései, ha azok beépített területe nem haladja meg a 300 m2-t és a 15 m-es magasságot, 
  • támfalak,
  • föld alatti építmények, ha azok beépített területe nem haladja meg a 300 m2-t és a 6 m-es mélységet,

Az építési rendtartás 139b. §-a (3) bekezdése szerint az (1) bekezdésben szereplő építmények csak abban az esetben minősülnek egyszerű építménynek, ha tűzvédelmi szempontból a műszaki norma szerint határozzák meg az azt használó személyek számát, ami 30 személynél nem lehet több. 

Az építési rendtartás 139b. §-a (3) bekezdése szerint nem minősülnek egyszerű építményeknek: a gyúlékony- és robbanóanyag-raktárak, a polgárvédelmi építmények, a tűzvédelmi építmények, az uránipari és nukleáris berendezések és a gépjárművek meghajtására szolgáló folyékony üzemanyag, cseppfolyósított gáz- vagy sűrített gáz-töltőállomások építményei és hasonlók.

Kisméretű építmények:

Az építési rendtartás 139b. §-a (6) bekezdése alapján a kisméretű építmények olyan építmények, melyeknek a főépítményt kiegészítő funkciójuk van   és  amelyek nem befolyásolhatják nagy mértékben a környezetet: 

  • földszintes építmények, ha azok beépített területe nem haladja meg a 25 m2-t és magassága az 5 m-t, például kocsiszínek, mosodák, nyári konyhák, fészerek, szemétgyűjtő konténerek tárolói, aprójószág tartását biztosító építmények, szaunák, kerékpár- és babakocsi-tárolók, várótermek és sportlétesítmények építményei.
  • felszín alatti építmények, ha azok beépített területe nem haladja meg a 25 m2-t és mélységük a 3 m-t, például pincék, emésztőgödrök. 

Az építési rendtartás 139b. §-a (7) bekezdése alapján egyszerű építményeknek tekintendők:

  • szervezetek erdőterületen lévő épületei, melyek az erdei termelés és a vadászat biztosítását szolgálják, ha azok beépített területe nem haladja meg a 30 m2-t és magasságuk az 5 m-t, például takarmány-, szerszám- vagy trágyatárolók,
  • kerítések (amennyiben újak); a kerítés cseréjét vagy javítását , ha ezzel nem változik meg annak nyomvonala, nem kell bejelenteni, mert az építési rendtartás 139b. §-a (15) bekezdése a) pontja alapján ezkre a munkálatokra nem vonatkozk a bejelentési kötelezettség.
  • az építmények és telkek csatlakozásai az összes építmény és telek közműhálózatára és a csatornarendszerére, továbbá az kisméretű építmények és telkek csatlakozása a fő építmény közműhálózataira és csatornarendszerére, 
  • a tömegközlekedési járdaszigetek, átjárók a járdákon és a szomszédos telkekre, átereszek stb.

Az építési rendtartás 139b. §-a (8) bekezdése alapján nem minősülnek kisméretű építményeknek: a gyúlékony- és robbanóanyag-raktárak, a polgárvédelmi építmények, a tűzvédelmi építmények, az uránipari és nukleáris berendezések, vízművek, a gépjárművek meghajtására szolgáló folyékony üzemanyag, cseppfolyósított gáz- vagy sűrített gáz-töltőállomások építményei és hasonlók.